Fácánvadászat

Folyamatosan zajlanak a fácénvadászatok, és a hétköznapi csodákról gyakran nem írok már. Kicsit talán el vagyok kényeztetve, most mégis olyan dolog történt amit érdemesnek tartok a megosztásra.
Tegnap Irsán voltunk, Roland szokásos évi repivadászatán. Az idén már Piszke(Parlagi Zsonglőr), Dalton 10 hónapos kölyke is velünk tartott. Nagyon ügyes, tiszta agyú, jó orrú, kezelhető kutyus. Remélem tovább halad majd ezen az úton.
Éppen egyik hajtásból sétáltunk a másikba, mikor az úton fáradtan baktató csapat hirtelen megbolydult. Áll a kutya! Szóltak többen. Az addig körülöttünk legyeskedő vizslák egyike merev állásba kezdett az ösvénytől nem messze. Piszke volt az! Nem sokra rá az apukája és mögé állt srégen, immáron ketten jelezték a lapuló madarat. Közben mindenkinek volt ideje betölteni, sőt még a fényképezés sem maradt el. Nemsokra rá még Csipke is beállt a sorba. Gyönyörű látvány volt a három stabilan, fegyelmezetten vadat álló magyar vizsla. A madarat felkeltettük, és valaki a vendégek közül meglőtte.
A szép pillanatok után közösen sétáltunk tovább, talán kicsit felbolydulva a korábbi fáradtságból. 150-200 métert mehettünk el, mikor észrevettem, hogy nincs meg a pórázom. A nagy töltögetésben, fényképezgetésben letettem a földre, és ott is maradt. A többiek mondták, hogy menjek csak vissza, mintha látszana is az úton, majd megvárnak. Én azonban valami hirtelen ötlettől vezérelve, visszaküldtem a kutyát, hátha elhozza nekem. Nagy kedvvel vágtázott vissza Dalton az úton, de túl is szaladt azon a helyen ahol véltük a vezetéket. Fújtam neki egy behívó jelet, amire azonnal tempósan felém indult. amikor kb. a póráznál járhatott fújtam neki egy droppot. A kutya bár le nem feküdt, de azonnal leült a vágtából. Úgy éreztem,hogy kb. jó helyen van, így kiadtam a fogd hozd parancsot. A kutya ültében körülnézett, és mintha elmosolyodott volna, majd egyetlen szökkenéssel a pórázhoz ugrott, felkapta, és hozzám vágtatott vele.
Nem mondom ,hogy nem voltam büszke, hisz ezt nem is tanulta sosem, egyszerűen a kommunikációnk lépett talán egy magasabb szintre. Ezután már csak az elismerő pillantásokat és megjegyzéseket kellett begyűjtenem a többiektől... :)