A versenyzésünket már leírtam, most kicsit a tapasztalatokról emlékezek meg.
Sok, először furcsa, később pedig bosszantó dolgot láttam a két nap alatt.
Az első dolog, hogy a 8:30-as kezdésből mindkét nap amin indultam 11 óra lett. Ott ácsorgott mindenki, és senki nem tudta mire is várunk. Aztán kiderült,hogy vagy a főrendező nem tudta felhúzni a gumicsizmáját, vagy a behívhatatlan kutyáját kergette mindenki a parkolóban. Legtöbbet mégis arra vártunk, hogy kihelyezze a madarakat. Ezzel el is értünk az egyik legkülönösebb részhez. A rendező pakolt ki, aki persze indult is több kutyával. Már ekkor azt gondoltam, hogy ez kicsit sok előny egy rendezésért, de neki ez sem volt elég. Az egyébként is sorsolás nélküli sorrendet kénye kedvére cserélgette, hogy a megfelelő placcon futhasson. Ezt konkrétan át is éltem, mert a második napon 4.-ként olvastak fel, mégis 3.-ként szólítottak. Mikor rákérdeztem a bírótól, hogy mi az ok, azt a választ kaptam,hogy kutyát cserél épp Andre. Mikor vége volt a futamomnak, az említett úriember bent kocsikázott a még szűz terepen. Többen csodálkozva néztük,hogy mit keres ott. Mit is... Fácánokat helyezett ki magának, majd szépen elővette kutyáját, és ekkor már bíróval maga mögött ráment. Pontot szerzett, stb. Szép...
Annak azért örülök,hogy még ennyire cinkelt lapokkal sem tudott eredményes lenni.
Lassan rendszeresíteni kellene a megmérettetéseseken a leggusztustalanabb kutyásnak járó díjat!
VálaszTörlés(Tajtajka)