2009. január 21., szerda

Tegnap új vadásztárs jött velünk kacsázni. Ricky a két éves drótos magyar vizsla személyében immár munkatársa is van Daltonnak.

Rickyt Roland felnőttként vette pár napja előképzett állapotban. Most csiszolódnak össze és tanulgatják egymást.

A húzásra most is ketten mentünk ki, de mivel időben voltunk még végigsétáltunk felkelő kacsák reményében a csatorna szakaszt. A háromnegyedéig jutva semmit nem találtunk, de az etetett helyről hiányzott a kukorica, ami a húzásra nézve bíztató volt.

Már majdnem a végénél voltunk, mikor egy fácánt láttam beszaladni egy közeli bokorba. Mondtam is rögtön Rolinak,hogy nézzük meg Ricky-vel, hátha látunk tőle valamilyen szép akciót, vadmegállást ilyesmi. Ők azonban még a maradék pár métert előtte meg akarták kukkantani a csatornán, én meg eltávolodva tőlük őrizni próbáltam ezalatt a madár pozícióját. Ebben a pillanatban megfontolt duplát hallok. Pont azon a végső kis szakaszon ültek tőkések, amikből Rolandnak élete első dubléját sikerült kiemelni. Sajnos nem láttam az esetet, de elhiszem neki,hisz két lövést hallottam és két kacsát találtunk meg:) (a fácánt ezek után már nem is néztük meg)

Óvatosan kezdett sötétedni, így kényelmesen, de elindultunk szokásos leshelyeink felé. Még oda sem értünk, messziről láttuk,hogy már húz egy madár a vízre, de még fordul előtte egyet magasan a parti nyárfák felett. Lekaptam a vállamról a puskát, és odadobtam két lövést a kopasz ágak között. Hiba, hiba. Bosszankodunk egy sort, hogy már a helyünkön kellett volna lennünk. Kívánunk egy kalappal egymásnak és leállunk.

A húzás kezdetén Roland felől jön két kacsa. Már vártam a lövéseit, amik el is dördültek. Az egyik madár röpte megtört és a túlpartra pottyant, a másik tovább repül sebesen felém. Neki nálam van a végállomása, a part szélére esik. Dalton már indul is, de valamiért át is úszik a madárral. Szájában a Tőkéssel a túlpartról csóvál. Hívom, keres egy tiszta helyet és visszaúszik vele. Mindig az elején vesz egy fürdőt, hogy tutira végigfázhassa a húzást, de most készültem. Kapott egy kabátkát ilyen esetekre, már adom is rá. Ahogy öltöztetem fél szemem az égen, de ezekben a pillanatokban nincs légitámadás. Leültetem magam mellé a kutyát és várunk. Megcsörren a telefonom. Csilla az. Beszélgetünk fontos dolgokról :) Eközben csodaszépen húz rám két madár. Telefon a zsebbe anélkül,hogy neki bármit mondanék, dirr-durr (hiba-hiba), telefon elő, ő még mindig mondja :D Beszélgetünk tovább...

Viszonylag gyengének mondható volt a húzás további része. Még sikerül tisztán meglőni egy madarat a túlpartra, egyet meg hosszú ereszkedésre kárhoztatva egy messzi szántásra.

Roland kiabálva kérdi: Maradjunk még? (közben teljesen besötétedett) Mellém ér és megbeszéljük,hogy jó bénák voltunk ma. Azért hatot lőttünk, de még három keresésre vár.

Körbemegyünk autókkal. Kettőt Ricky talál meg a füves részen, aztán a hosszan ereszkedőt próbáljuk fellelni, de ez most nem sikerül...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése