Hazai pályán

Ma itthon mentem ki fácánozni. Elrettentő hideg fogadott a találka helynél (-14). Ehhez képest mégis viszonylag sokan voltunk. 12 puskával indultunk ki.

Először a területünk legnagyobb egybefüggő nádasát próbáltuk lehajtani, mindenféle eredmény nélkül. Mindenki küzdött a sűrűvel és a nádról vastagon bennünket belepő dérrel.

Innen a kőhídtól a már vagy 5x levadászott árok partot sétáltunk végig, meglepő módon egyetlen lövés nélkül. Innen a Julisnéni tanyája mellé kocsikáztunk, és egy száraz de mély, náddal sűrűn benőtt árkot kerestünk végig. Itt az egyetlen meglepő történés,hogy bent a nádban egyszer csak ugatni kezdett Dalton. Egy súlyosan sérült ölyvet talált. Valószínűleg áram ütés érhette...

Eseménytelen két hajtás után a nap felénél jártunk, és még egyetlen madarat nem lőtt senki.

Két felé osztottuk a társaságot, Daltonnal négyesben indultunk tovább a kiszáradt árok mentén.

Végre felrebben egy kakas, amit az egyik vendégünk szépen meglő. Dalton elmegy érte, de a lövésre rögtön kel egy másik, amit nekem sikerül gombócra lőni.Behozza a kutya előbb vendégét:

Ezután egy előreküldéssel elküldöm az enyémért.

Végre van két madarunk. Közben a másik csapat lövéseit is halljuk, mint kiderül nekik is sikerül kettőt ejteni.

Egy újabb embert próbáló hajtás következik, mindenféle eredmény nélkül. Roland elcsigázva kilép a Rátonyi tanyahelyből. A hóna alatt még valami szár maradvány van beakadva :)

Átsétálunk az egreshez. Végre egy teljesen kutyához köthető akció. Egy nád szélén stabilan áll Dalton, odamenni már nem tudok,mert hamarabb felkel a kakas. Egyenesen a sűrű nád fölé repül, sikerül a sörét rajommal utolérni. Kicsit bentebb sétálok segíteni a kutyának a keresésben, mikor látom,hogy jó felé keres, már indulok is ki anélkül,hogy látnám ,hogy megtalálta. A szélén várom, szépen hozza a madarat.

Ezután még sikerül lőnöm két madarat, amit a kutya mindig elhoz, de a konkrét kidolgozásukhoz nem volt köze.

Ami megmaradt bennem a mai napból az egy kép, de sajnos csak az emlékezetemben. Az utolsó hajtásban egy térdig érő füves gyepet hajtottunk,ami vastagon deres volt. Nappal szemben haladtunk, a ködöt ekkorra már átszúrták a sugarai. Szépen kígyózva galoppban keres, mikor egyszer csak feszesen megáll. A háta és a feje látszik csak ki, és a lehelete ütemesen gőzöl a napsütésben. Csak egy tyúk. De szép volt...

A nap számokban. 12 puska 9 kakas.