Úgy döntöttem, mivel éppen 1,5 évvel később kezdtem el a naplózást mint ahogyan az logikus lett volna, időről időre beteszek egy-két szösszenetet a kezdetekről. Érdekes ezeket nekem is újra olvasni, mert néha megnyugtat,hogy ehhez képest már hol járunk, néha pedig elrettent,hogy valójában van amit nem is én tanítottam meg a kutyának, hanem mindig is tudta.
Kezdem is egy múlt nyáron jegyzettel. Mikor ezeket a sorokat írtam még nem volt három hónapos Dalton.:
" Ma kint voltunk egy tónál a 3 hónapos vizsla gyerekemmel Daltonnal, és a legnagyobb örömet okozva nekem, gondolkodás nélkül ugrott a vízbe dobott apport után és úszva ki is hozta. Korábban már voltam kint vele, de akkor csak hasig merészkedett be, most viszont egy barátom 4 hónapos drótos vizslája is jelen volt, aki annyira felspanolta, hogy
egy pillanatig sem hezitált. Nagyon-nagyon büszke vagyok most rá!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése