2009. december 30., szerda

Rókahívás

Talán sosem előzte meg ekkora előkészítői munka rókavadászatomat mint a mára tervezett kiülést Rolanddal. Lassan egy hete hordom a lesem elé a mindenféle csalit, hogy jól odaszoktassam a rudikat. Azért nem egyszerre sokat, hogy mindig találjanak valamit ha arra tévednek. Maga a vadászat is azért lett mostanra tervezve, mert jó a hold. Beszereztem mindenféle rókahíváshoz használatos hangokat. Nyúlsírás, rókaugatás (koslatás lévén). Mivel Rolandot szerettem volna már-már görcsösen lövéshez juttatni, még golyóst sem vittem. Gondoltam a keresővel majd segítem az eredményt, közben meg hakan jól eldiskurálunk.
Fel ültünk hát. Egész korán kiszabadultunk, így semmi kapkodás nem kellett. Szépen komótosan, ahogy vadászni szeretek.
Szépen teltek a percek, bár elénk semmi nem jött ki, mégis mozgalmasnak tűnt az este. Hol kacsának tűnő hangok, hol a fácánok kakatolása, hol pedig a várva várt róka ugatás törte meg a csendet. Éppen kezdett az az időpont közeledni amikor akár meg is mozdulhatnak a rókák, amikor géphangot hallottunk közeledni. Fura volt, hisz egy ilyen saras időben szinte megközelíthetetlen helyen voltunk. A hang viszont egyre közeledett. Egy traktort láttunk meg, ami hamarosan két utasával közvetlenül a lesünk mellett ment el, majd a szemben lévő kazalnál megállt. Kiszálltak a hangoskodók, egyben ezzel a vadászatunk véget jelezve. Szépen rátolattak a körbálákból rakott kazalra, és elkezdték a szalmát a pótra pakolni. Mivel a szalma nem az övék volt ( a miénk :) ), megvárva gondosan, hogy tettenérés legyen, végignéztük a rakodást. Az egész nem messzebb zajlott tőlünk 50 méternél. Közben Rolanddal tanakodtunk, hogy milyen hatásos belépővel tudnánk nekik még emlékezetesebbé tenni a megtévedésüket. Jöttek sorra az ötleteink, kifejezetten jól szórakoztunk. Felmerült itt az egyszerű meglámpázástól a levegőbe lövésen át a traktorjuk elkötéséig minden. Végül egyszerűen a semmi közepén a semmiből odasétáltunk a tolvajokhoz és jól rájuk ijesztettünk, hogy irgum meg burgum. Természetesen lepakoltattuk velük amit nagy kínok árán felszenvedtek, és jól elküldtük őket a melegebb éghajlatra.
Az este tehát emlékezetes lesz, de nem teljesen úgy ahogy terveztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése